Már szinte a legkisebbek is hallottak az MRI-ről valamilyen kontextusban; a jelentése, alkalmazási területe azonban már nem mindenki számára ismert; a fejlődéstörténete pedig még kevésbé köztudott. Az 1980-as években tűnt fel, s azóta töretlenül fejlődik lehetővé téve egyre több ember számára a gyógyulás lehetőségét a korai diagnosztikának köszönhetően. Mikor és honnan indult az MRI életútja? Hogyan jutottunk el a nyitott MRI készülékekig? A Centro-Medical szaktudását felhasználva állítottuk össze a válaszokat.
Mit jelent az MRI?
Magnetic Resonance Imaging (Mágneses Rezonancia Képalkotás) egy tomográfiás diagnosztikai eljárás, mely mágneses erőteret és rádióhullámokat alkalmazva képes többdimenziós képet készíteni testünk belsejéről, illetve az ott található képletekről: inakról, lágyrészekről, erekről, szívről, agyról stb.
Az MRI vizsgálatoknak eddig közel 40 éve nem tapasztalták semmilyen káros mellékhatását, ezért korlátlanul megismételhető az általa végzett vizsgálat. További nagy előnye, hogy fájdalommentes, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek valóban részt vegyenek rajta.
Segítségével kimutatható, többek közt:
- Mozgásszervi képletek sérülése, gyulladása, ruptúrája
- Gerinc részletes állapota
- Sérvek
- Szív- és érproblémák
- Agyi diszfunkciók
- Sejtburjánzások
- Agyi aktivitás és segítségével az egyes kóros állapotok (Alzheimer-kór; sztrók) által okozott pusztítás mértéke
Az MRI, a CT-hez hasonlóan tomográfiás képalkotó eszköz, vagyis testképszeletekből áll össze a teljes diagnosztikai eredmény. A CT-től eltérően, mind a zárt és nyitott MRI vizsgálatok esetén a “szeletelő sík” nem kizárólagosan transzverzális, hanem tetszőleges, ezért sokkal pontosabb és részletgazdagabb ismereteket kaphatunk segítségével többdimenziós kép formájában.
Az első lépések az MRI felé
Az MRI vizsgálatok kifejlesztéséig hosszú út vezetett; a legújabb változathoz, nyitott MRI-hez picit még ennél is hosszabb. Lényegében több különálló(nak tűnő) résztudomány eredményei egyesültek az MRI berendezésekben. A vizsgálatokhoz szükséges mágneses mezőhöz kapcsolódóan, Nicolas Tesla, 1882-ben írta le a forgó mágneses mező alapelvét.
A következő mérföldkő 1937., amikor Isaac Rabi felfedezte a mágneses magrezonancia jelenségét. Ekkortól már csak alig egy évtizedet kellett a tudósoknak dolgozni azon, hogy az MRI vizsgálatok alapjait lerakják. Felix Bloch és Edward Purcell, egymástól függetlenül, 1946-ban tette ezt meg, ami alapján a kutatóknak sikerült megalkotniuk a nukleáris mágneses rezonanciát (NMR). Ennek lényege, hogy rádióhullámok segítségével a mágneses erőtérben a gerjesztett (magasabb energiaállapotba került) atomok jelkibocsájtás mellett érik el ismét nyugalmi állapotukat (energiaminimum elve). A mai zárt és nyitott MRI vizsgálatok is ezt felhasználva működnek, így a pontosabb elnevezésük ez lenne: NMRI (Nuclear Magnetic Resonance Imaging). A nukleáris szó azonban sokakban rossz érzést kelt, mert a káros radioaktív sugárzáshoz kötik a jelentését, a félreértések elkerülése érdekében így elhagyták a megnevezésből.
Az első MRI készülékeket elsősorban kutatási célokra alkalmazták. 1969-ben Raymond Damadian volt az első, aki MRI vizsgálattal meg tudott különböztetni tumoros szövetet egészségestől. Ő építette meg sajátkezűleg az első MRI készüléket és végezte el 1977-ben a világon a legelső MRI vizsgálatot emberen, amikor egy onkológiai beteg tüdejét vizsgálta.
Az MRI vizsgálatok kifejlesztésében nyújtott úttörő szerepe ellenére, a 2003-ban az MRI megalkotásáért kiosztott orvosi Nobel-díjban, Paul Lauterbur és Sir Peter Mansfield mellett nem osztozhatott, ami a mai napig egy sokak által elítélt, igazságtalannak tartott eset.
Lauterbur 1973-ban írta le, hogy petrezselyem levélen végzett, szövettípust megkülönböztető MRI vizsgálatot, majd 1976-ban szív és tüdő vizsgálatairól is beszámolt.
Míg 1977-ben a Damadian által készített első emberi MRI vizsgálat mintegy 4,5 órát vett igénybe, Mansfield munkásságának köszönhetően az MRI képalkotás folyamata felgyorsult.
Ez lehetővé tette, hogy 1984-től már egészségügyi intézmények is elkezdhették alkalmazni a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eljárást.
Az MRI diagnosztika a mai napig nagy léptékben fejlődik. Ennek az evolúciós folyamatnak az eredménye, többek között az agyi aktivitást is vizsgálni képes funkcionális MRI (fMRI), a mágneses rezonancia spektroszkópia, valamint a nyitott MRI berendezés.
A nyitott MRI létjogosultsága
Az MRI megalkotása forradalmasította a képalkotó diagnosztikát. Előtte csak a röntgen, később a CT segítségével nyerhettünk betekintést az élő emberi szervezetbe. Koruknak nagyszerű és hasznos felfedezései voltak, melyeket a mai napig alkalmazunk. Hátrányuk azonban az, hogy korlátozott alkalommal és időközönként lehet megismételni az elvégzésüket, az alkalmazott röntgensugarak miatt.
Ezzel szemben, mind a zárt és a nyitott MRI vizsgálatot, ami ártalmatlan mágneses mezőt és rádióhullámokat használ a képalkotáshoz, korlátlan alkalommal ismételhetjük meg; továbbá részletgazdagabb eredménnyel is szolgál.
A számos előny mellett azonban be kell látnunk, hogy a tökéletes, mindenki számára egyformán kedvező megoldást még mindig nem sikerült megalkotni a diagnosztikában. A konvencionális, alagútszerű MRI berendezések ugyanis nem voltak alkalmazhatóak a következő esetekben:
- Pacemaker
- 2000 előtt beültetett fém implantátum (protézis, csavar, rögzítő)
- Klausztrofóbia
- Szorongásos páciensek
- Teltebb alkatú emberek
Továbbá, bár a CT-vel ellentétben a képalkotó sík nem kizárólag transzverzális, a gravitációnak a testre, csigolyákra kifejtett hatását, a fájdalmas pozíciók felvételét, illetve mozgássérültek vizsgálatát nem, vagy csak nagy nehézségek árán tette lehetővé. Ezek áthidalásáért született meg a nyitott MRI gondolata, melyet hamarosan maga a készülék is követett.
Nyitott MRI: feketén fehéren
A nyitott MRI lényege, hogy a hagyományos alagút-struktúra helyette egy 320 vagy akár 360 fokban nyitott berendezésbe kell belefeküdnie a páciensnek.
Ennek legfőbb előnyei:
- A fej szabadon lehet, a páciens láthatja a környezetét, így nem lesz bezártságérzete. Vagyis klausztrofóbiások és szorongó páciensek számára is elérhetõvé vált az MRI vizsgálat
- A nyitott MRI-ben a teltebb alkatú embereket sem éri megkülönböztetés a tágasabb pácienstérnek köszönhetően
- A kisebb alkalmazott mágneses térerősség (kb. 0,3- 0,5 T) miatt olcsóbb az eljárás
- Ugyanezen technikai oknál fogva a testen belüli, MRI-kompatibilis implantátumok is kevésbé zavarják meg a képalkotást
- A mozgássérült embereknek is kényelmesen elvégezhető a nyitott MRI vizsgálat
- A nyitott MRI vizsgálat során a páciens felveheti azt a pozíciót, amiben a fájdalmat érzékeli (mozgásszervi panaszok)
- Léteznek olyan nyitott MRI készülékek is, amelyekben akár állhat is a páciens. Ez fõleg a gerinc gravitációnak kitett terhelés-vizsgálatakor hasznos.
- A nyitott MRI berendezések fejlettebb technológiát alkalmaznak. A Centro-Medical Egészségügyi Központban a nyitott MRI készülékeket SynergyDrive és IP-Rapid rendszer egészíti ki. Előbbi a képalkotás hatékonyságát segíti elő; utóbbi pedig felgyorsítja a vizsgálat sebességét. Továbbá radar rendszert is építettek a készülékbe, mely a szervezet természetes, apró mozgásainak amplitúdóját minimalizálja.
A nyitott MRI, ahogy egyik emberi találmány sem, ez sem hibátlan:
- Az általa végzett vizsgálatok hosszadalmasabbak. Ezt a hatást igyekeznek a Centro-Medical Egészségügyi Központban elérhető nyitott MRI berendezés extra funkciói kompenzálni.
- A kisebb mágneses térerősség miatt a kép minősége alacsonyabb mint zárt MRI esetén. A gyártóknak sikerült készíteniük 1T erősségű nyitott MRI készüléket is már.
Az MRI, mint technológia új lehetőségeket nyitott a tudományban, melynek egyik legkiemelkedőbb gyakorlati haszna a diagnosztika. Egykor még nem volt, de aztán remélhetőleg most már mindig lesz; és egyre jobb: MRI, az ÉLET szolgálatában. Fotó: https://centro-medical.hu/szolgaltatasok/nyitott-mri/